@Awenhai: nyilván más a gyermek- és felnőtt-oktatás, de a gyerkőcök oktatásáról is bőségesen van tapasztalatunk, a családi/rokoni körben nemcsak lurkó, de tanító, óvodapedagógus és tanár is van. A tanár személyisége minden szinten egyformán fontos, de máshogy: az alsó tagozaton egy "Meleg Tyúkanyó" típusú tanítónő nagyon sokat tud segíteni a fegyelem, figyelem és motiváció kapcsán is.

Értem én a célzást, a bádogoslegény bőven meg fogja előzni a többieket anyagiakban :) A tanuló-állomány szintje és csoportdinamikája minden életkorban fontos, az általad leírt jelenségek még a nyugger szabadegyetemeken is megjelennek, ha marginálisan is. És vannak csodák, azaz csodás tanárok, pl. nyelvtanár aki minden csoportban fejből tudja a már leadott szavakat - és csak ezeket használja, még rögtönzése során is ! No ilyenből kellene sok .....és még több.
A mindenkit érintő anticipatív béremelést/bérrendezést nem tudom támogatni: a tapasztalat sok, egyéb szakmában is azt mutatja, hogy egy robusztus béremelésnek a teljesítmény v. minőség-növelő hatása kb. 3 hónap (lásd pl. egészségügy - a várólisták megint Kamcsatkáig érnek) - utána a munkamorál visszasüpped a korábbira , vagy kb. korábbira - és ez kevés. Differenciálni és számonkérni kell(ene).

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Motorogre: Azt hiszem, a képzés más szintjeiről vannak a tapasztalataink. Egyetemen lehet igazad, vagy egyéb felsőfokú tanintézményben, arról csak hallgatóként vannak ismereteim. Én általános iskoláról beszéltem, ott is az alsó tagozatról, ahol bizony majdnem bármi megeshet, és néha szükség lehet bizonyos követelmények lazítására. Nekem meg pedagógus-asszisztensként nem volt jogom (pofám sem) felülbírálni a tanárt, hogy mi az elfogadható szerinte, de például angol nyelvből volt olyan, hogy egy bizonyos szerkezetet gyakoroltatott, de közben egy speciális szerkezetet is megtanított, ami tulajdonképp egy utcai szleng volt, s erre például rákérdeztem.

Felkészülés: Felsőfokú képzésben valóban kevésbé szükséges, a diáknak megvan a józan esze, majd megtanulja magától az anyagot, ha gubanc van, de alsóban, és felsőben is nagyon sokat számít, hogy milyenek épp a gyerekek, hisz itt még együtt van a későbbi történelemprofesszor a későbbi színésznővel, mérnökkel vagy bádogoslegénnyel. (A foglalkozások csak példák.) Ráadásnak könnyen előfordulhat, hogy az adott évfolyam három osztályában három különböző helyen tart a tanár a tananyagban, mert az egyik osztályban a bent lévő két zseni húzza a többieket is, a másikban az SNI-s gyerekek miatt lassabban tud csak haladni, míg a harmadik osztállyal ott tart, ahol tervezte épp. És ha kell tanítania négy évfolyamon, mindenütt három osztályt, akkor nincs az az isten, hogy ne legyen minden osztályból külön jegyzete a tanulókról, és a tanmenetről, mert azt memóriával nem lehet bírni.

Az utolsó fejezetben egyetértünk, Öveges Józsefek nem születnek minden nap, de jó tanárok léteznek, és közepesek is, akik képesek lehetnek tanítani. (Ez az én megfigyelésem szerint úgy 80% volt.) A többi volt a problémás tanár, de a legtöbb tanár kezelhető volt, a problémásak is, megfelelő tisztelettel, és gorombaságok nélkül. A legnagyobb baj most az, hogy annyira nincsenek megfizetve a tanárok, hogy nem maradt válogatási lehetőség. Most már komoly fizetésemelés kéne ahhoz is, hogy a tanárok pályán maradjanak, és még nagyobb emelés ahhoz, hogy újak is jelentkezzenek. A nem megfelelőeket kirakni meg csak ezután lehet, legyen a problémájuk bármilyen.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Motorogre: Most senki, legfeljebb a vezetőség tagjai, de spontán látogatásokkal nem lehet mit kezdeni. Szükség van ellenőrzésre, de a fenti törvénytervezet ezt a részét picit eltúlozza.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@DFK: Hogy ne legyek elfogult, így szülőként nézem, a gyermekeim tanárait átgondolva, illetve baráti szülők gyermekeit és azok tanárait. Szerintem országos szinten ezek nagyon durva számok és nagyon túlzóak. Elhiszem, hogy akad olyan iskola, ahol van ilyen arány, helyi szinten lehetnek nagy bajok főleg trehány vezetőség/fenntartó miatt, de sem a munkahelyemen, sem a korábbi munkahelyeimen, sem a gyermekeim iskolájában nem ez a jellemző. Vagy mást gondolunk "alkalmatlannak".

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@DFK: A felvetéssel egyetértek, a mi tapasztalataink szerint (persze szubjektív) az arányok mások: 1/3 most is szinvonalasan tanít, 1/3 képzéssel, ösztönzéssel és kontrollal felhozható erre a szintre. És a harmadik harmad alkalmatlan (többféle oka lehet). De nem lehet "leakasztani" hirtelen ennyi új és kiváló tanárt - ezt a helyzetet kell kezelni. A sok évtizedes kontraszelekció most visszanyal. Sajnos.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Awenhai: Igen, pontosítok - reál-tárgyakat tanítottam. A 10 perc/zh javítási időt fenntartom, sem Avogadrót sem Clausiust nem a javítás során kell tanítani és megtanulni. DE igen: a diák esze a doga beadás után a legfogékonyabb - a helyes megoldásokat a dolgozatok beszedését követően kiosztottam/közzétettem, mindenki megnézheti hogy jól vagy rosszul teljesített. Ha a javítónak kérdeznie kell - ezt furcsállom. A felkészülés persze hogy nem csak az elméleti része a tananyagnak, hanem sokminden, pl. hogy teljesítettek eddig, hol járunk, típushibák, magatartási reakciók ... de ezzel együtt sem lehet több pár percnél. Oroszból se.

Talán nem is a lényegről írunk itt. Vannak született pedagógusok, akik magával tudják ragadni a diákság döntő részét és át tudják adni az ismereteket (ők most is igen jól keresnek, de nem az iskolában) és van sok pályatárs, aki nem erős, karizmatikus személyiség, és mégis tanítani kell - nekik kellene segítséget adni, mert Ők is nélkülözhetetlenek.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Hagrid: nem tudom a szabatos megoldást. Most ki ellenőrzi? Mi alapján ítél (meg egy-egy szituációt)? Ki lehet ezt dolgozni.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Hagrid: Nem 25 % az alkalmatlan, hanem 50 %. A 25 % az, akit tiltani kellene mert nem csak alkalmatlan, hanem pszichés eset és ott árt, ahol csak tud. Aztán van a másik 25 % jóindulatú alkalmatlan. Aztán van 40 % átlagosan alkalmas és 10 % kifejezetten jó tanár.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@DFK: Nekem szülőként jobb a tapasztalatom. 5% az, akit tényleg alkalmatlannak látok pedagógus feladatokra és még 5-10%, akiknél rezeg a léc, de ez általános iskola. Ha visszaemlékezem a gyermekkoromra, ami nem tegnap volt, akkor hasonló volt az arány, ha nem rosszabb. Persze ha 25% lenne, ami mondjuk a tanárok negyede, akkor is a nagy többség jól dolgozik, persze nem egyforma minőséggel, de akárhova nézek, ezt látom. Szerelőknél eddig nem volt két egyformán jól dolgozó még nálam. Orvosoknál hasonlóan vegyes a tapasztalatom. Úgy vélem, hogy ez egy XX. századi maradvány, a Kádár rendszer igénytelenségének az öröksége, amikor mindegy volt az elvégzett munka minősége, akár itthon, akár a keleti blokkban simán lehetett mindenre vevőt találni... Amint ebből kinövünk, rendben lesznek a dolgok, de pillanatnyilag még az alkalmatlan (szerintem nem 25%, csak 10%-nyi) tanárokat sem lehet elküldeni, annyira nagy a hiány. Területenként lehetnek rosszabb-jobb megyék, de országos szinten nagyon nagy a baj. A fiatalokat nem vonzzák be, de ha sikerülne is, még akkor is kéne néhány év, hogy ők belejöjjenek, illetve ne menjen el a kedvük az egésztől.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Hagrid: Sajnos gyakorló szülőként az a tapasztalatom, hogy felkészületlen, nemtörődöm, de annál nagyképűbbek a tanárok. Van kivétel is, de az a kivétel. A tanárok kb 25 %-a olyan, hogy konkrétan el kellene tiltani a gyerekektől.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@DFK: Ez olyan, mint amikor a szétzüllesztett egészségügyben mutogatunk a felkészületlen vagy rossz hozzáállású orvosokra, ápolókra és más egészségügyi dolgozókra, hogy itt és ott ilyen és olyan bajok történtek. Igen, van felhigulás, ezt kéne megfogni. Én naprakész vagyok, a kollégáim többsége a munkahelyen szintén. Mindenki? Nem, már itt sem, máshol meg ahogy láttam, még rosszabb a helyzet.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Awenhai: Ott a pont. Közel 20 év után is kell a felkészülés. Nem annyi, mint fiatalon, de kell és nem az anyagból, a csoportból, osztályból. Ráadásul naprakésznek is kell lenni.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Motorogre: Ez iskolára válogatja. Jól működő iskolákban a tanárok 30-40 óra közti időt minimum eltöltenek. Én már évek óta nem töltök el 32 alatt bent időt és komoly tapasztalatom van. Viszont még szabadság alatt is intézek, írok, nem csak hétvégén. Minden napra jut 1-1 óra, amit home office-ban dolgozok. Nem mondom, hogy ez rengeteg óra, de a bér-munkaóra arány így is nagyon silány. Természetesen trehány tanárok, munkahelyek akadnak még, ezekre rá kellene nézni, mert a felhigulás és a színvonal esése egyre nehezebben fogható meg.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Motorogre: A tanfelügyelős rendszer tényleg nem ér semmit. Én is az igazgatói jogköröket erősíteném, de azt sem kontroll nélkül. Persze a szülői panaszok is elég vegyesek, néhány lustább, problémás család panaszai nem feltétlenül alaposak, ami miatt azután dirit kellene eltávolítani, de egy ilyen rendszer tényleg jobb lenne, amiben van helye a panasznak.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@DFK: Észak-Koreában? Kérlek, forrással, igazold ezt a marhaságot, vagy írj inkább 60-70 helyett 160 órát, hogy híhetőbb legyen.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Awenhai: aha, a tanárok napra készen figyelik a tudományág legfrissebb eredményeit.
A tanárok többsége sajnos biztos nem készü vagy rosszul készül az órákra. A gyerekeimtől tudom, hogy ritka kivétel az a tanár, aki el tud készíteni egy használható prezentációt.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Motorogre: A dolgozatjavítás, amit te 10 perc/diákra lőttél be, alapvetően csúful alulbecsült. Ennyi idő egy szimpla óraközi röpdolgozat kijavítása, ezt tapasztalatból mondom. És nem az esszé, vagy az egyéb fogalmazást is tartalmazó dolgozatok, hanem a definíciók, szódolgozatok kategóriája. Ugyanis, ha azt akarod, hogy a tanult dolgot a gyerek lássa, hogy hol baltázta el, akkor a rossz megoldás mellé/fölé a hely szerint oda kell írnod a helyes megoldást is. Emellé, ha tartalmaz a dolgozat fogalmazást is, akkor azt átolvasni, nyelvtanilag kijavítani, a helyes válaszokat, ha a gyerek tévedett, szintén megadni, az nem tíz perc. Én olyan tárgyakból javítottam dolgozatokat pedagógus-asszisztensként, amelyek egyértelműek, mint például a matematika, és kaptam a tanároktól javítókulcsot is, mégis egy valódi dolgozat javítása húsz-harminc perc volt diákonként. És mégis akadt olyan helyzet is, hogy meg kellett kérdeznem a tanártól, elfogadható-e egy tévutas, de a feladat értelmezésébe beleférő eredmény. Volt, hogy emiatt át kellett néznem a már javított dolgozatokat is, hogy más gondolkodott-e hasonlóan... Szóval egyszerűbbnek érzed a dolgokat, mint amilyenek. És akkor a szubjektív tárgyakról nem is beszéltem, lásd ugye a humán tárgyak.
A felkészülésről: Nincs igazad, mert a felkészülés nem csak az elméletet jelenti. A dolgozatok, feladatok megszerkesztése, naprakésszé alakítása az még a huszadik évben is ugyanúgy munka, mert nem minden évben ugyanazt tanítja a tanár, még a változatlan tárgyakból sem. Minden óra függ ugyanis a tanulóktól is. Az alapvázlat ugyan megvan, de ha kijön egy új eredmény, azt be kell építeni az anyagba, a diákok által feltett kérdéseknek utána kell nézni, az ilyen kérdésekre adott választ jelezni kell magának, hogy leadta, mint érdekességet, tehát szorgalmi feladatban, vagy plusz pontért kérdezheti, azt is be kell számítania, ha a tanulók nem értik az anyagot, tehát lemarad valami, amit később el kell mondani még... szóval minden egyes óra más és más. Ha mindig ugyanazt és ugyanúgy mondod el, és nem igazítod a gyerekekhez, akkor nem tanár vagy, hanem lábon járó magnó, már bocsánat az éles megjegyzésért.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@DFK: rendszeresen figyeltem (mint szülő) a ? kerületi jónevű általános iskolát: délben a tantestület előbb elhagyta és hazament (köszöntünk illendően) mint a diákok, mert Ők komótosan kabátoltak fel. Azaz max 25 órát töltöttek bent az iskolában hetente, átlagosan. A dolgozat-javítás korrekt és figyelmes kell legyen, főleg esszé-jellegűeknél, még ha haza is viszik és otthon csinálják, akkor sem lehet tetemes idő (10 perc/diák minden tárgyból elég kell legyen). A heti 70-80 munkaóra (a PDSz vezető a tévében: 59 óra/hét) legfőbb indoka a "felkészülés".
Ezzel nem értek egyet, gyakorlatból mondom: bármely tantárgyat a harmadik évben vakon-fejből tudni kell, akár irodalom, matek, történelem vagy idegen nyelv. Aki nem ismeri ilyen szinten a tantárgyát - nem alkalmas tanárnak.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@luis5: Igen, ez is benne lehet a rendszerben - egy megoldási példa olvasható alant! Nyilván nem 1-1ben vehető át, de inspiráló lehet talán.

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel

@Hagrid: A tanfelügyelői látogatások előre ismertek, a gyerekekkel is közlik hogy mit fog a tanár kérdezni, felkészíti a lurkót a helyes válaszra stb - színház az egész! De erre az egy témára megtanítja az osztályt - tehát ha van ellenőrzés, van teljesítmény is.
Az oktatás ellenőrzése: nyilván ki kell dolgozni, ötletként szabadjon említeni az államokbeli példát: a tanárok munkáltatója az iskola-igazgató. Az igazgatónak az "iskolaszék" mely a szülők testülete a munkáltatója és felügyelője. A többi rutin: ha pl. a földrajtanár nem jól teljesít, a szülők jelzik a dirinek, oldja meg. És ha nem tudta/akarta megoldani - akkor elköszönnek a diritől, nem alkalmas igazgatónak, vezetőnek. Mert végső soron a SZÜLŐK azok, kiknek legőszintébb érdeke hogy a gyerek boldoguljon az életben (arrafelé: csináljon karriert).

Bejegyzés: Pedagógusokat szivató törvénytervezet nagy igéretekkel és egyebekkel