Tegyük fel, hogy lelkes, fiatal pedagógusként úgy érzed eljött a te időd, a lelked mélyén szunnyadó forradalmár jól meg akarja mutatni, mi is a helyes irány. Ismered az összes friss publikációt, imádod az alternatív pedagógiát és tudod, hogy te leszel az új megváltó. Ha így van, picit tegyük rendbe a fejedben a dolgokat, adok hozzá néhány tanácsot.

- Ne akarj állami intézményben alternatív pedagógiát bevezetni. Ha alternatív suliban tanítasz, ami valóban alkalmaz korszerű pedagógiát és nem csak a tandíjakat zsebeli be, akkor ott tehetsz, amit tudsz, de az állami suliban más a világ. Ott gyorsan felejtsd el a haladó módszertant, legalábbis úgy egészében ne tedd, különben már kereshetsz is új munkahelyet. Ne kezdd azzal, hogy te nem adsz jegyet 9.-ben, mert kivágnak...az igazolásokat ofőként be kell szedni, témazáró dolgozatot nem mellőzöl és igen, a cél nem a kiegyensúlyozott és nyitott fiatal felnőtt kinevelése, hanem a sikeres érettségi, nyelvvizsga és felvételi.

- Ne kezdj el kioktatni kollégákat, szülőket, vezetőséget. A szülők ezerfélék és ezerféle elvárásuk van, ne is akarj megfelelni mindnek, mert úgy jársz, mint a fickó, aki hol magát, hol a szamarát, hol a fiát szivatta más véleménye miatt. A kollégák idősebbek, sokan olyan lelkesen kezdték mint te és 20 pofára esés után beletörődtek abba, hogy ott folytatják, ahol elődeik abbahagyták. A vezetőség meg úgy érezheti, szereptévesztésben vagy, ő mondja meg, mit csinálj és nem fordítva.

- A rendszer szar, nem hackelés kell, hanem szemléletváltás. Hiába mondod azt, hogy aknamunkát végzel és végre a magad munkájában látod a jövőt, te egyedül vagy, és csoda, ha akad rajtad kívül a tantestületben hasonló figura. Tehát azt éred csak el, hogy a szülők és gyerekek téged akarnak majd tanáruknak, a többieket meg a pokolba kívánják. Egy idő után ellehetetlenedik a munkád, fúrnak, áskálódnak, kiutálnak és kereshetsz másik helyet. A kollégák többsége máshol sem lesz vevő rád, úgy fognak nézni, mint bajkeverőt. A hackelés nem megy fű alatt sokáig. Mit tehetsz?

- Mutass jó példát és szép lassan. Ne felejtsd el, hogy állami keretek közt tanítasz, nem vagy sem miniszter, sem államtitkár, tehát a rendszer marad. Úgy kell kis lépésenként váltanod, hogy a kollégáid ne utáljanak meg egyből és ne bukj el. Első lépésként ne felejtsd el, hogy a legfontosabb pedagógusi tulajdonság a következetesség. Bármit lépsz, bárhogy is döntsél, mindig készülj rá, hogy azt adott esetben meg kell magyaráznod. Önmagad levédése nyugdíjig tartó kihívás lesz. Fontos, hogy reális legyen a célod. Első lépésként bebizonyíthatod, hogy nem mérgező, ha a diák szeret téged. A hagyományos felfogás szerint ez hiba, ne miattad tanuljon a gyerek stb. A józan felfogás szerint láthatod, hogy te, főleg a rossz hátterű gyerekek szemében minta, pótapa/pótanya vagy és míg sok gyerek a szülei elismerésére vágyik, lesz sok olyan, aki ezt tőled kapja csak meg. Tanárként megmutathatod a gyerkőcnek, hogy értékeled, hogy a siker milyen fantasztikus érzés és később már önmagáért is fog tanulni. Ezzel szemben negatív hatása az emberséges pedagógusnak nincs. A kollégáid ettől még nem lesznek irántad gyűlölettel, csak furán néznek, legyintgetnek és várják a bukásod. Ne vedd zokon, többségük évek, évtizedek alatt megkeseredett figura, akit sok rossz ért. Kedves legyél velük, mindig megértő, akármiről is panaszkodjanak. A fontos, hogy ne ellentmondani akarj nekik, hanem a hidakat építsd. Nem te mész át majd rajtuk, hanem ők hozzád. Ha jól csinálod, a sikereid láttán ők is fel fognak bátorodni. Nem mind...lesz sok féltékeny, irigy, makacs. Ne feledd, hogy nem tudsz mindenkit meggyőzni, megmenteni. Ellenben a legmegátalkodottabb kollégád is picit enyhülhet, ha a tantestületet emberibbé formálod. A gyerekek, a szülők melletted állnak már, a vezetőség örül, mert 1. több és jobb gyermek érkezik a suliba, 2. az iskola híre javul, 3. az eredmények is javulnak, 4. a tanárok munkakedve is nő.

És mit tettél? Semmi nagy alternatív pedagógia, csak első körben kedves, megértő és következetes voltál a tanulókkal. Érdeklődő, olyan aki beszélget, kérdez, maga is mérsékelten megnyílik, aki figyeli a csoportot, a kohéziót, képes igazságot tenni, empátiát gyakorolni a legkeményebb kölkök felé is. Ezután apránként jöhet a korszerű módszertan, csoportmunka, pármunka, projektmunka, fejlődéskövetés, szóbeli értékelések év közben, szülők bevonása, rendhagyó órák...és célhoz értél. Kihoztad a maximumot, amit egy elhanyagolt, alulfinanszírozott, elavult iskolarendszerben el lehet érni. Ez nem Finnország, nem Svédország, Norvégia vagy Hollandia, nem Rogers, Montessori, Steiner vagy más remek figurák világa. Mégis boldogabb, kiegyensúlyozottabb, összetartóbb egyéneket és csoportokat tudsz kiengedni a társadalomba.