A művész nehezen néz szembe a sorsával. Érzékenysége, összeférhetetlensége miatt elmagányosodik és felörli önmagát. Az alkotó a műalkotásba öl mindent, miközben isteni erő nélkül teremt.
A művész küzd a sorsa ellen és feladja. Nem tehet másként. A műve elnyeli valóját, előbb a lelkét, a testét és a világ, a világ tudomást sem vesz róla. Eltűnt egy ember.
