Avagy élményeim, puffogásaim története álnevekkel

Tanári dohányzó

Tanári dohányzó

Digitális oktatás? Karantén tapasztalat és az irányváltás lehetősége.

2020. május 26. - Hagrid

Eltelt és kellett is pár hét, hogy vissza akarjak térni ide írni. A probléma aktuális, szülőként és tanárként is megnézem, mi is volt az, amit március közepe óta átéltünk. Sok kitekintésem nincs, kommentben ki lehet egészíteni, most csak a saját tapasztalatot és néhány más beszámolót tudom előszedni, meg objektíven nézni az oktatás és a tanárok általános teljesítménye alapján az egészet.

Korosztályok: Bizony! Más-más helyzeteket alakított ki a karantén-oktatás alsóban, felsőben és középiskolában is. Az egyetemekre nem térek ki, ott eleve jól esik kihagyni előadásokat év közben, aminek persze a vizsgaidőszak közeledtével megisszák a levét, de ezt most tényleg hagyjuk. Miért is? Mert minél kisebb a gyermek, annál kevésbé konyít az informatikához.

Nézzük az alsósokat. 1. és 2. osztályban megszűnt a közvetlen tanári jelenlét, ezt a szülői jelenlét helyettesíti vagy nagyszülői vagy amit épp sikerült összehozni ebben az áldatlan helyzetben. Saját tapasztalat: a tanítók nagyon szépen kitettek magukért és igyekeztek a szülők keze alá dolgozni.

Ami nem ment: egész osztályos óra. Sajnos az egyik tanító ragaszkodott ahhoz, hogy a teljes osztálynak tartson órát. Ez nem működik. Nekem is van osztályom, és egyszerűen csak akkor ment, ha maximum 10 diák volt jelen, még osztályfőnöki órán is. Ez ugyanis nem osztálytermi helyzet, nem lehet elvárni, hogy az legyen a kommunikációs csatorna, a környezet és a körülmények miatt sem. Más tanító csoportokra bontva tanított. A kevesebb a több jegyében ez működik. Sajnos sok tanár - nem csak idősek - úgy gondolta, hogy ragaszkodni kell a 45 perces, hagyományos frontális órákhoz.

Ami ment: A talpraesettebb tanárok - szintén kortól függetlenül - rájöttek, hogy az interakció ideje eljött, (eddig is el kellett volna jönnie) és a kisebb csoportos foglalkozások kevesebb idővel is nagyobb és minőségibb haladást eredményeztek, mint a tantermi órák.

A gond az alsósoknál, főleg az első két évfolyamon, az az önálló tanulás hiánya. A gyermekeknek 3. vagy inkább 4. osztályra megy ez jellemzően. A kisebbeknél változó a helyzet, egyik nap jól koncentrálnak és akár el is küldik a megoldott feladatokat, máskor meg mindent csinálnának csak órai munkát nem.

Felsőben már elvben megvan az önállóság és be is indul hozzá a tinédzserkor a szülők és mindenki más nagy örömére. Ez azt jelenti, hogy 5. és 6. osztályban eleve rettenetesen nehéz tanítani, így az online módszerek itt is kihívást jelentenek. Ugyanakkor ez a korosztály már picit otthonosabb az interneten, hangsúlyozom, picit...

A lényeg, hogy a felsősöknél már csökken a tanulási hajlandóság, így bár itt nem kell annyit segíteni, magyarázni a gyerekeknek, mint alsóban, a szülőre itt is komoly teher hárul: a kistinit motiválni, ellenőrizni kell. Ugyanis minden más érdekli, minden ami nem tanulás. Itt az élménytanításnak lenne nagy szerepe, bár az sem tesz mindig csodát. Illetve a jó hangulatú órák segítenek és ez igaz a középiskolákra is. A különbség annyi, hogy felsőben még kell a kemény fegyelem. Itt ugyanis az 5. és 6. osztályosok keresik kézzel-lábbal a kibúvót. 7. osztályban picit javul a helyzet végül 8. osztályban már a középiskolára koncentrálnak. Megértik, hogy nem mindegy, hol folytatják és hirtelen feljavul a teljesítményük is.

Ami a tanárokat illeti, a felsősöknél nagyon nagy a szórás. Ahogy láttam, alsóban a tantestület és az intézmény vezetés az, amin múlik, hogy milyen közösség alakul ki. Felsőben viszont már más a helyzet, hasonlóan a középiskolás tanárokhoz, a pedagógia sokaknál háttérbe szorul és a szaktárgyi tudás lesz a fontosabb. Igen, ez a képzésen úszik el, ahol a pedagógia a legtöbbször mostoha gyermek az egyetemeken. Pedig a gyakorlati pedagógia és a szakmódszertan lenne a lényeg. Szóval felsőben és középiskolában is akkor van baj, ha a tanár csak azt nézi, hogy "haladni kell, nem szabad lemaradni". Megfigyeltem, hogy a tanárok 30-tól nyugdíjig javarészt szabálykövető eminensek felnőtt fejjel. Szoronganak, megfelelési kényszerük van és ez felülír mindent. Akiknél 30 és nyugdíj közt ez nem így megy, na ők azok, akiknél a tanulók szívesen ülnek be órára, együttműködőek a tanárral és láss csodát magatartási problémáik sincsenek komolyak. A többi tanár meg néz, hogy mi lehet XY titka... Első gondolatuk, hogy a kolléga minden bizonnyal "mindent megenged". Az nem jut el a kisagyig, hogy ha úgy lenne, nem lenne sem haladás, sem jó hangulat, de ez ugye mellékes.

A középiskolát  is megnézve, hogy ne menjen el a téma, tehát az a baj, hogy ész nélkül le akarják tudni a tanárok az anyagot a helyenként fáradt, flegma, motiválatlan diákok torkán. 9. osztályban ugyanis a diák látja, hova került, talán elégedett, talán nem és tudja, hogy 4 kemény év áll előtte. Ráadásul akár a suliról van szó, akár karantén oktatásról, itt már tényleg önállóság kell. Első körben meg kell tanulni kezelni a határidőket. Nem elfelejteni a dolgozatokat, beadandókat stb. Na erre rámegy majd két év, néha több is. Karanténban meg ez hatványozottan igaz. Ja igen, karantén és digitalizáció. Ha azt hisszük, hogy a 15-16 éves korosztály már elboldogul a neten, akkor tévedünk. A google-t használni nem tudják, de a wikipédiával is van bajuk bőven. Ami azt illeti a diákok 10-20%-a egy mobil applikáció vagy egy számítógépes program letöltésével is bajban van a feltelepítéséről nem is beszélve. Ez jelenti azt is, hogy link nélkül nem tudja megkeresni pl. hogy egy alap program (zoom, edmondo, google classroom, teams stb.) hol található. Nem képes beütni a keresőbe azt a pár szót és a temérdek találatnál nem tudja, mit, hol talál. Még magyarul sem, angolnál meg végképp meghal a dolog. Másik: szülők számítógépén pl. nincs office. Na ezt a gyerek nem tudja, sőt, ha megkérdezem a tinitől, hogy milyen operációs rendszer van rajta, akkor néz, mintha arabul kérdezném. Ha ezután rákérdezek, hogy milyen windows, akkor csak pislog, hogy ő azt nem tudja. Majd kiderül, hogy 7 és csak wordpad van. Ez akkor a szép, ha a diák infós, műszaki médiás vagy hasonló tagozatra jár és már min. 1 éve ezt tanulja...

Furcsa mód a szülők felkészültebbek, a 40-es és 50-es korosztály egész jól feltalálta magát, sőt a tanárok is hamar megbarátkoztak 60 éves fejjel is a programokkal. Persze vannak, akik még a napi e-mail ellenőrzéstől is tartózkodnak és hánynak a digitalizáció, de szerencsére ők vannak kevesebben a tanári karban.

 

Nehéz összegezni, de megpróbálom: maga a kihívás, hogy átálljon az ember az online tanulásra végül is sikerült. Nem jól, nem tökéletesen, de nagy tapasztalata sem volt benne a tanároknak, a szülőknek és a diákoknak. Sokan kérdezték szülők, hogy melyiket érzem jobbnak, működik-e a digitális oktatás.

Nehéz megmondani. Vallom, hogy a digitális oktatás lehet élményszerű, lehet jó, de 100%-osan nem fogja helyettesíteni a tantermi oktatást. A kettőnek a hibridjére van szükség. A tanterem, a csoportos tanulás, a kooperáció más gyermekekkel a lényeg és a digitális segítségnyújtás csak extra, ami színesebbé teszi a tanulást, felderíthetőbbé a világot. Panaszoltam fentebb, hogy a gyermekek elvesznek a neten. Igen, időben meg kell tanítani nekik, hogy boldoguljanak az online adattárakkal, forrásokkal és egyáltalán a lehetőségekkel, a mikéntekkel és a veszélyekkel is. Jelenleg a tanulók a tantermi oktatáshoz szoktak és a padokhoz, digitalizáció nélkül. Amíg egy évfolyam így kezd, addig a következő 12 évben így is fogják folytatni. Idegenkedni fognak a digitális világtól, megoldásoktól, a projektmunkáktól. Ez a tapasztalat. Az ember szeretne később lazítani, változtatni, de a gyermekeknél, tiniknél már rögzül a könyv-füzet-pad szentháromság. Esetleg megjelenik a laptop-kivetítő kombináció a tanítónál 1-1 jó videóval, de ennyi és ennek az önállóság is látja kárát.

 

Ez a pár hét tehát megmutatta, hogy mi az irány. A karanténnak vége, ha nincs új fertőzés hullám, akkor ősztől visszaáll a világ rendje, de csak halványan merem remélni, hogy általános iskolákban meglátják a tanárok és igazgatók a lehetőséget és picit elkezdünk irányt váltani.

A bejegyzés trackback címe:

https://hagrid.blog.hu/api/trackback/id/tr7215717996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása