Amúgy tök állat volt a Monolit fesztivál is a Dürerben. A Between the Buried and Me még mindig üt, de jópofa volt a Shining, egyedi az Orion Dawn stb. stb.

Azért van az az érzés is, amikor az osztálykiránduláson a gyerekek kérik, hogy tegyél be nekik egy táncolható zenét, majd benyomsz egy slágert az Igorrr-tól és elkezded rá ropni. Elsőre jön a meglepettség, utána a kósza lelkesedés és tánc. Némi beszélgetés, eloldalgás után, fél óra múlva picit pihenni mész, de hallod, hogy páran a füvön labdáznak és szól a jbl és már egy másik Igorrr szám dübörög belőle. Ha nem is ez a szakmám csúcsa, de egy kis hegyhátnak azért betudom. 

Ha bárki idetéved és látja, hogy a korábbiakkal ellentétben, nagyjából néhány havonta köhögök fel egy posztot, az ne csodálkozzon. Az élet huncut csobbanásai közt himbálózó hajó és árbóckosár nem olyan, hogy könnyű legyen állni, ülni és onnan fentről közéleti naplót körmölni vagy gépelni. Már tart a kampány, izzik a színház, mi meg nézzük szájtátva vagy legyintve a ripacskodást. Túléljük. A mai napot azért pattogatott kukoricával a kezemben figyelem. Honvédelem, neo-Öszöd, Tisza-lózungok, Fletó el, szocik elő a zenekari árokból, de botlással átesnek a csapóajtón. Inkább egy mókás geg, mint egy színdarab. 

Próbálom közben megtartani a távolságot és a blogot nem keverni semmi személyessel. Eddig ment. Ha néha mégis idekívánkozik valami, megpróbálom művészien kifejezni. Milyen nagy a világ, 8 milliárd ember. És milyen kicsi. Mennyire magányosak tudunk lenni ennyi ember között, ha különbözünk.

All the word's a stage - Színház az egész világ. Igen, színész benne mindenki, férfi, nő, gyerek, de még a macskád és a kutyád is produkálja magát, ha valamit el szeretne érni. Ez a világ nem a bizonytalan embereké. A felnövés egyik alapkövetelménye a bizonytalanság elhagyása. Aki ezt nem teszi meg, az ragadozók prédája lesz. Felnőtt fejjel, főleg ha az ember szerencsétlenül az ún. megfigyelő típusa a társadalomnak, akkor azt látja, hogy mindenki próbálja rejteni a bizonytalanságát, az aggodalmait, kétségeit. 

Amikor munka közben, akár szinte kezdőként a legapróbb dolgokban is próbálsz villogni, amikor veteránként próbálod mutatni, mennyire könnyedén veszel akadályokat, akkor az bizony színészkedés. Senki sem akar gyengének látszani. Az vérszagot jelent. Meg taszít is. A bizonytalan ember, ha őszinte, akkor úgy tűnik, mintha segítségre szorulna. Segíteni pedig nem szeretnek az emberek. Mindenki fél, óvatos és érthető módon gyanakvó. Még sosem voltunk talán ennyire magunkra maradva és magányosan.

Nem hittem volna, hogy előbújok és azt sem, hogy pont januárban, de egy rövid bejegyzés belefér munka előtt.

Trumpot beiktatták. Nincs vész, legalább a poénból - hogy az ezért rajongó rokonokat elhallgattassam - vett kripto vacak árfolyama felment. A belpolitikai része nem érdekelt. Az amcsik megszavazták, süssék meg. Ha betiltja az abortuszt minden államban vagy ráveszi az államokat...vagy ha megint villamosszékkel végeztet ki embereket, hát egye fene. Szívnak 4 évig, majd keresnek helyette mást. Persze, ha a demokraták komolyan felkészülnek és nem az utolsó pillanatban váltanak jelöltet. De mindegy is, az Államoknak 70-80 éves taták kellenek, ámen. Harris-ről lehet vitatkozni, meg a demokraták Woke-osodásáról, de úgy érzem, hogy a republikánusok is elbuknának egy választást, ha nőt indítanának.

Ami izgatott viszont, az a külpolitika. Most a Grönland és Panama elfoglalása más kérdés, bár durva az is. Amire nagyot néztem reggel az ez:

https://telex.hu/kulfold/2025/01/21/donald-trump-rendelet-who-egyesult-allamok

Trump a Covidot "remekül" kezelte. A bukását is lényegében ez okozta elsősorban - a megosztó stílusa mellett. Így az, hogy ehhez visszakanyarodott 4 év után, elég meredek. Ha a nemzetközi szervezeteket, a klímaváltozás elleni harcot és hasonlókat megfúrja, azzal legalább olyan károssá válik a tevékenysége, mint Kínának. Márpedig, ha két ilyen hatalom számára csak a gazdasági érdekek fognak dominálni, az nagyon nagy bajokat okoz még.

Mélyebben idő, energia és lélek híján nem mennék bele. Mindenki gondolja át, ahogy akarja.

A művész nehezen néz szembe a sorsával. Érzékenysége, összeférhetetlensége miatt elmagányosodik és felörli önmagát. Az alkotó a műalkotásba öl mindent, miközben isteni erő nélkül teremt. 

A művész küzd a sorsa ellen és feladja. Nem tehet másként. A műve elnyeli valóját, előbb a lelkét, a testét és a világ, a világ tudomást sem vesz róla. Eltűnt egy ember. 

Gyorsan írok, remélem, eljut sok félanalfabétához is.... Imane Khelif algériai boxoló. Hormonálisan férfi, nemi jelleg alapján (vaginája van a gyengébbek kedvéért) nő. Tehát NEM TRANSZENMŰ! NEM TRANSZGENDER! NEM LMBTQ vazze...

Imane Khelif kromoszómák alapján nő, bár sok online kommentelő esküszik rá, hogy ő úgy tudja, hogy...

A rendellenesség, amivel él, extrém tesztoszteron mennyiséget jelent a szervezetében. 

Személyes vélemény: kromoszómák és nemiszerv ellenére a teste férfi jellegű, tehát a versenyzése alsó hangon sem sportszerű, sőt, véleményem szerint korábban helyesen nem engedték nőkkel versenyezni. Szomorú ez őrá nézve, hiszen a karrierja törhet így kerékbe, de még szomorúb lenne mások karrierjét - vagy orrcsontját - derékba törni. Röviden ennyi. Nem, nem örülök neki, hogy olimpián boxol férfi alkattal, ez nem helyes. Nem, nem lmbtq, nem kell óbégatni, hogy "jjajj, ajvé, lmbtq, elfogadás, büdöslibsik stb.". Semmi köze hozzá, de a megnyitó utáni hisztinek ez méltó folytatása. A putyinisták és homofóbok nem alszanak, mindent, még ami nem is arról szól, megragadnak arra, hogy a közvéleményt riogassák ferdítésekkel. Reménykednek, hogy még több bigott hatalomra jut, remélik, hogy visszaforgatják az idő kerekét. Hát nem. Ja és Khelifet tiltsák el, igen.

Direkt vártam pár napot, míg a hiszti leáll. Röviden, én a holland festőt nem ismertem, a festményét sem. Eleinte nem is érdekelt a megnyitó, egy dolgot néztem meg, azt is felvételről, a Gojira előadását. Imádom. Utána szembesültem a hisztivel és megnéztem a kérdéses kérefestett testű fickó éneklését. Zeneileg nekem rettenetes, de én ugye más világban mozgok. A látvány? Néztem és morfondíroztam, hogy ki a fene nézte ezt Utolsó vacsorának?

Mindegy már. Tegyük hozzá, a szervezőknek sem ártott volna beharangozni a dolgot, hogy a közvetítő riporterek ne az állukat keressék a földön, hanem jelezzék, hogy a kék muki az ott Dionüszosz és a bor, a bacchanália, különösen XIV: Lajos udvarában elég gyakori volt. Ennyi. Na lassan a blaszfémia hiszti alábbhagy és jön az, hogy de állt ott szakállas nő is a háttérben és bumm.

Igen, nem ókori ruhák, bár megkockáztatom, Hellászban, Rómában és a Napkirály udvarában is voltak női ruhás férfiak, sőt... Akkor? Vád: gyereknek nem való. Nálunk 19:30-kor kezdődött és késő este ért véget. Persze ez időzónánként eltér, de ha a hazai hisztit nézem, akkor 20 óra után...hát már a reklámokban, filmajánlókban is akad felnőtt téma. De ha a gyerkőc fennmarad, akkor ne a tévé legyen a hibás. Pár szóval lehet kommentálni, hogy na ez a bácsi festett testű, énekel, furi, ennyi. Esetleg utalhatnak a tájékozottabbak az ókori görögök dolgaira. Megjegyzem, a nagyobb gyerekeknek lehet mondani, hogy néhány bácsi a világban szeret női ruhát felvenni és néhány nők is férfiasan öltözni. 

Hogy ez most tényleg jó poén volt egy olimpiai megnyitón? Jó kérdés. Maga a megnyitó egésze látványos volt és egész pofás, kreatív. Ez a jelenet? Picit necces. De a kérdés az, hogy mi a jobb megoldás? Megijedni a keményvonalas muszlimoktól és keresztényektől? Miattuk? Nem. Emberek puszta léte nem olyan, hogy bújkálni, titkolózni kelljen, főleg, ha nem ártanak másnak. Tehát nem a fundamentalista vallásos hangadóktól való félelem kell, hogy vezessen. Esetleg az, hogy tényleg ez így a kifejező-e. Kulturális dolgokat jó beletenni, de pl. a sport a megnyitón nem nagyon képviseltette magát. Lehetett volna tehát jobb, kifejezőbb műsort készíteni a kék fickó helyett, de nem azért, hogy visszafogottságot pártoljunk. Nem baj, ha extravagáns és formabontó egy műsor. És nem, az sem baj, ha meleget vagy transznemű embert, sportolót lát az ember a képernyőn. Rendben, nem egy száll alsógatyában az asztalon. Megjegyzem, a sivalkodók 90%-a kussolna, ha egy leszbikus énekesnő lett volna az asztalon egy szál bugyiban és melltartóban...