Nem, nem írtam el. Szó sincs tanárhiányról, a külügyminiszter vagy melyikük...nem, Rétvári volt, neki legalább ez a területe, de valahogy keverem a két majmot...de mindegy is melyik, kiszámolta, hogy 2010-hez képest több tanár jut egy diákra. Mondjuk hozzácsaptak napközist, óraadót, mindent, de ezzel meg is oldódott minden gond. Persze...persze, heti 32 helyett van 36 órája a diáknak, alsóban 20-25 helyett 24-29 óra, de ez nem számít. Vagy igen?
Érdekes, mert elsőre azt hinnénk, hogy jó dolog volt, hiszen, mi volt 2010 előtt? Tanári munkanélküliség. Ugyan csökkent 2010-re - kezdődő tanárhiány - de tény, hogy elég nehéz volt munkát találni néhány szakon. Mondhatnánk, hogy jajj de jó, több óra a gyereknek, több tanárt lehet alkalmazni. Na igen...de...
1. A heti óraszám kicsinálta a gyerekeket az elmúlt években. Fárasztó és minden másra, fejlesztésre, tehetséggondozásra, korrepetálásra csak ezután kerülhet sor.
2. A tanárnak jobb lett? Nem. Több a fáradt gyerek, a korábbi szakkörök, amiért pénzt kapott eltűntek. Ráadásul mindez úgy, hogy a 2010-es években már látszódtak a tanárhiány jelei. Informatika és matematika voltak az első érintettek, illetve az angol nyelv. 2020-ra talán csak a történelem és a földrajz nem koppant teljesen a padlón. Tehát felesleges volt. Ja és a heti 3 tesi helyetti 5 is tanárhiányt hozott magával.
Persze, ez területenként eltér. Néhány megyét tanárhiány sújt, máshol, egyetemvárosok mellett van elég tanár, sőt pár szakkal elhelyezkedni most is nehéz. Nyilván olyan megyékben, ahol jobb az élet - Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Fejér (van elég munka, Ausztria is közel), ott van elég tanár. Ahol nyomor van - Borsod-Abaúj-Zemplén pl., oda senki sem megy, aki tanult. Sem orvos, sem tanár, senki, de ez egy másik történet.
Maradjunk Budapestnél és Pest megyénél és látszódik, hogy az oszágnak ezen területén van a legnagyobb hiány. Itt egyszerűen az van, hogy a tanárszakos más területen helyezkedik el. Az világos, hogy ennek egyik oka a nettó 140-160 közötti kezdőfizetés, ami persze felkúszhat sok év múlva 200-250 közé is, de van más is.
Ez pedig sok iskolában a légkör. Nem csak arra gondolok, hogy vannak intézményvezetők, akik a posztjukat tényleg hatalmi pozíciónak gondolják és még besú....izé bizalmisokat is tartanak. Az egy dolog. A másik az, hogy az 50-es és 60-as tanárok jelentős része számára megált az idő. Rajtuk nem fog a libsi átok, a továbbképzések sora - tisztelet tényleg sok kivételnek - ők 30-40 éve jól csinálnak mindent, mert már az őket tanító tanárok is így csinálták és Kádár alatt amúgy is minden jobb volt. Na igen....eközben az egyetemek több mint 20 éve korszerű pedagógiát és pszichológiát oktatnak a tanárszakosoknak, de az mellékes. Amikor a 40 éves évfolyamtársam, aki diploma nélkül tanított már akkor is vagy 15 éve röhögve vágja a prof fejéhez, hogy ő soha nem tanított közoktatásban és igenis fel kell pofozn pár gyereket (főleg cigány származásúakra gondolt a hölgy), akkor bizony van baj. Amúgy a prof válaszában rámutatott, hogy igenis tanított közoktatásban, és a tapasztalat alapján a szeretettel nevelés, a szeretet pedagógiája hatékonyabb. A lényeg, hogy mindez falrahányt borsó. A lelkes fiatal egyetemen megemlékezik arról, hogy kk tanították és ha ilyenek, akikre nem hat semmi, akkor a fiatal tanárjelölt inkább bevállal egy sarkvidéki állást, ahol néha jegesmacikkal kell bírkóznia, mintsem, hogy ilyen körülmények között dolgozzon, pontosabban ilyen közegben. Van aki persze jó élményekkel zárja tanulmányait és emlékszik a haladó és kedves tanáraira, akik határozottan, de jó szívvel irányították a gyermekek fejlődését, majd diploma után a jelölt nézi a munkahelyek sorait és rájön, hogy ahol üres állás van, az nem véletlen....hogy onnan az emberek menekülnek. Ha szerencsénk van, nem menekül el a pályáról pár ilyen rossz év után..
Szóval....lehet újjal mutogatni, tologatni a felelősséget, kormány bácsiék bőven meg is teszik, de a tanárhiány és a tanárok kiöregedése tagadhatatlan. Az is, hogy olyanok is munkát találnak, akiket kroábban gyerekek közelébe sem lett volna szabad engedni. A számok sem hazudnak, bele lehet venni mindenkit a statisztikába, az óraszámot tovább emelni, bezárni néhány iskolát, vagy ami jellemzőbb, kevesebb osztályt engedni,, de a betöltetlen tanári állások száma tagadhatatlan.
