Gondoltam beköszönök, hátha idetéved még valaki az amúgy is összeszedetlen blogomra. Miért is összeszedetlen? A látszat ellenére próbálok az életben rendezett lenni, de az élet nem ilyen, az élet imádja a rendezetlenséget, a dolgok egy jó része a káosz felé megy, és csak kevés az, ami a rendet keresi. Másfelől így izgalmasabb. Amikor a régi freeblogos kezdeményeim után belevágtam ebbe, nem terveztem címlapra kerülni és nem is gondoltam, hogy bármilyen témában érdekelhet bárkit is, amit írok. Miután párezren idetaláltak, az a közéleti témáknak volt köszönhető. Korábbi blogom "Hagrid nonkonform blogja" néven futott, így itt sem terveztem senki szájízének kedvezni. Bármelyik politikai erőbe belerúgok, ha a fejem fogom és elégedetlenséget vált ki a tevékenységük. Ezért aztán nem is terveztem sok közéleti témát, mert magam is csak a keserűségemet írom ki ilyenkor. Szentül hiszem, hogy a közéletünk és a politikai világunk a társadalmunk kivetülései és ez még csak jobban nyomaszt. Ugyanis az emberek egyszerű választ akarnak, márpedig egyszerű válaszok nincsenek és nem is lesznek. Ha a politikusok próbálnak és sajnos próbálnak egyszerű válaszokat adni, azok teli lesznek ferdítésekkel. Mert nekünk akarnak megfelelni és ez rohadt nagy baj. Így azután, ha írok, tudom, hogy innen vagy onnan jönnek azok, akik egyszerű válaszokat akarnak. Olyan ez, mintha megkérdeznék, hogy beengedjünk-e az országba vagy innen tovább az EU-ba minden bevándorlót? És erre csak kétféle választ lehetne adni, egy "igen mindet" vagy "nem, senkit". A legszomorúbb az, hogy az emberek többsége csak erre a két válaszra hajlandó és mélyebbre le sem mer ásni véletlenül sem. Ezért jobb, ha néha lazítok és írok egy sporteseményről, egy zenei élményről és elfelejtem a közéletet, akkor is, ha ezzel nem találnak meg sokan.
Mi várható hát a következő évben? Őszinte leszek, még több zene, ha lesz időm. Még több oktatás és oktatáspolitika. Ez utóbbi lenne a blog lényege, elvégre valahol szegről-végről ez egy tanárblog, egy tanári dohányzó és jó is lenne visszatalálni a gyökerekhez.
Lesz egyperces is. Igen, picit visszakanyarodok a művészethez, a fanyar humorhoz, az isteni Örkény utolérhetetlen stílusához. Egy perce meg talán mindenkinek lesz.
Addig is élvezzétek ki 2022 maradék két óráját és legyen inkább jobb, mint rosszabb évünk!
