Két téma motoszkál a fejmben már egy ideje, de nyilván a leghúzósabb két hónap (szeptember és június) közül egyik épp most tombol és azt sem tudom, hol áll a fejem. Egyrészt tanári fronton, másrészt szülő fronton is morgolódok rendesen. Főleg utóbbi esetben, mivel a gyerekek sulijában tombol a covid. Okés, okés tudom, a többségnek kutyabaja sem lesz tőle, bár amikor itthon alig lehet aludni a köhögéstől és aggódsz, hogy a sajátod tüdőgyulladást kap és nagyon afelé halad, akkor leszarod a statisztikát, Hont Bandit, aki elmondja, hogy 100-ból 10 eset komolyabb és 100-ból 1 megy kórházba stb. stb. és különben is nyissák már meg a 7. kerülti romkocsmákat, hogy Bandi legeltethesse a szemeit a részeg hipszter csajokon és ölelgesse őket, ha már pocsolyarészegen engedik. Elvégre egy 40-es faszinak ez a legfontosabb. De hagyjuk Hontot, hadd gúnyolódjon az ellenzéki összefogáson, ami tényleg tákolmány, de mivel jobb ötletem nincs, másnak sem, Hontnak sem, így beérem ezzel. Na de Covid.

Szóval a helyzet az, hogy 12 felett már mehet az oltás, alatta még nem és tény, hogy ez a típus terjed elég rendesen, de hogy durvább-e, azt nem tudni. Részemről nem aggódnék, be vagyok oltva, a gyerkőcöket picit féltem, de tisztában vagyok vele, hogy náluk kevésbé üt be talán. Az is tény, hogy a lezárások mellett nem vagyok. Szeretném, ha működnének az iskolák, én is dolgoznék, a munkahelyek sem mennének tönkre, meg ilyenek. Az is tény, hogy nem vagyok rajongója a maszknak, legalábbis semmi perverz vonzalmat nem érzek iránta. Kényelmetlen, büdösödik, drága nagy mennyiségben és ha eldobálják, az nem jó a környezetnek. 

Na de...kormányunk látja, hogy terjed a dolog. A gazdaság lassan talpra próbál állni, talán nem kéne hazavágni, nem kéne, hogy százezernyi ember karanténba kerüljön, hogy a kisgyermekek fertőzése miatt otthon kelljen lenni, mert nem jó sem az ember lelkének, sem a gazdaságnak. De kormányunk nem meri azt mondani, hogy hát...bocsánat, de azért kezdenek megint kórházba kerülni emberek, karanténba...osztályok stb....hát...kéne maszkot hordani pl. tömegközlekedésben...mert azért csak visszafogta a terjedést, az egészségügy meg nem acélos, nem bír el megint 10 ezer covidost a néhány működő kórház megyénként....ráadásul a várólisták is megnyúlnak, na tényleg. 

Nem, mert tudja Orbán, hogy ha egy ilyet bedobna most, amikor 50-50 áll kormány és ellenzék, a Kutyapárt is talán bejuthat, hogy szivassa a kormányt és az ellenzéki összefogást, szóval most 1-2%-kal csökkenteni a népszerűséget nem jó ötlet. Márpedig a maszk kb. olyan utálat tárgya, mint orvos és ápoló. Mondom, nem szeretem, vágja a fülemet, nem tudok benne kicsit sem futni, ha tüsszentek, még rosszabb. Nem szeretet dolga. Amit szeretnék tehát, hogy dolgozhassak, hogy a barátaimnak működő munkahelye legyen, hogy ne terheljük túl a kórházakat és ha lehet ne okozzunk több kárt. Gyanús, hogy már késő. 

Ehhez járul hozzá a kormány bénázása mellett az emberi mentalitás. Már ezt a posztot is picit szorongva írtam meg. Miért? Az emberek egy része úgy gondolkodik, mint egy régi kedves ismerősöm, akivel véletlenül futottam össze. Szóba hozta a covidot, ami nekem alapból nem téma. Szegény...nevetett, hogy micsoda kamu az egész, mert ő és a családja átvészelte komoly tünet nélkül, míg más retteg,,,,apropó, azért megkérdezte, hogy volt-e ismerősöm, akinek baja lett belőle. Szegény, nem arra számított, hogy őszintén elmondom, hogy velem egy idős - nem öreg - haver kórházba került, haver édesapja, egészséges 60-as ember meghalt, édesanyja átvészelte lazán. Kolléganő egy hónapig kínlódott tüdőgyulladással, fiatalabb nálam, és lassan áll csak helyre a tüdejük és erőnlétük. Ja és jóval fittebbek nálam. De a szervi gyulladást kapott tiniről nem is mertem említést tenni, aki épphogy túlélte a covid szövődményt, mert láttam az ismerős arcán, hogy elképed. Annak örültem, hogy nem kérdezte meg, ki fizet nekem ezért...Orbán, Merkely, vagy Soros? Lassan úgy érzem, bűn leírnom, hogy igen, a sok laza eset mellett sokaknak - tudom Hont Bandi, 1% vagy 10, tekmindegy neked - súlyos volt. Mert akkor én riogatok, meg rettegek, meg ilyenek. Pedig nem, csak szeretném, ha még picit észnél lennénk és óvatosabban állnánk a dolgokhoz. 

Beindul a munka, véget ér a nyár és ki is kapcsolódtunk gondolom. Szomorúan látom, hogy az élet is csak lassan indul be. Oltást kevesen kaptak, mert 5,5 milla az nem sok, vigyázni nem vigyázunk, és ami a legszomorúbb, helyekre sem nagyon megyünk. Persze láttam szép dolgokat, teli teraszt vidéki városban, de csak 1-1 hétvégén. Sok ember fél, sok ember nem, de valahogy nem látom, hogy újjá lehetne éleszteni a padlóra került vállalkozásokat. A maszkot én is utálom, de ha ezen múlik, felveszem, csak ne legyenek bezárások. Így is nehezen viselem, hogy sok koncertet még most is elhalasztanak, pedig Nergalt és a Behemothot már nagyon jó lenne viszont látnom. A szememben ez az őrült egy lengyel szabadságharcos.

Persze nem minden maradt el, ki nem lehet hagyni, ha a jó öreg Eluveitie hozza a kelta metált és a Jinjer is jól nyomja, káoszosan, de jól. Bevallom, a Kreator miatt nem mentem volna ki. Korosztály szerint beleférne, de nekem a Metallicával és Slayerrel indult a thrash, a germán vonal sohasem kapott el thrash vagy heavy területén, így a stílus großvaterjaira nem vágytam. Ami azt illeti a közönség fele Budapesten nem így volt, hanem fordítva, főleg az idősebb korosztály. Írták is, de láttam az arcokon is, hogy 50 körüli öreg rockereknek a Jinjer fura ritmusa és alapja idegen, az Eluveitie népi hangszereitől, fura helvét nyelvétől meg frászt kapnak. Bár nagyon örültem a koncerteknek, le a kalappal is a szervezők előtt, de... ez két külön koncert lett volna. Kreator elé mehetett volna felőlem a Pokolgép is, meg más régi, de kevésbé felkapott thrash banda a 80-as évekből, míg az Eluveitie és a Jinjer mellé még egy erősebb folk vagy egy metalcora csapat jöhetett volna. 

Akkor nem jó keverni a generációkat? Na kezdjük ott, hogy én sem vagyok kiskölyök és sok 50-es emberke is volt kint Eluveitie-s pólóban. A gond az, hogy még metálon belül is nagy az eltérés a stílusok között és pont. 

Ami a generációkat illeti a gond inkább egy hazai életforma, az "öreg kocsmarocker" és a "részeg rendszerváltó mötálos" személyében rejlik. Ezt elég közelről megfigyelhettem a Barba Negrában is. Adott egy 40-es végét vagy 50-es elejét taposó típus, aki bár kopaszodik, de igyekszik növeszteni a haját. Thrasher-nek néz ki a mellénye miatt, de igazából mindent meghallgat, ami a 70-es év 80-as évek hazai világát idézi. Moby Dick, Beatrice, Pokolgép, Kalapács és semmi punk. Persze néhány külföldi bandát is bír, de 1990-nél beütötte a szöget az időbe. A gond még nem is itt kezdődik, hanem a koncerten, ahol ez a típus 5 perc alatt fejreáll a piától és kiszúr egy tinit, akinek okoskodni kezd. Persze ő mindenhol ott volt. Rendszert is váltott, igaz 16 évesen még csak nézte a nagyok vonulását, de akkor is. Ha te szlovákiai magyarként mutatkozol be, röhög, mert Szlovákia neki nincs, csak Felvidék és bevág egy P.Mobil koncertes emléket, amikor zsaruk igazoltatták, mert már akkor is a "tudjukkik" irányították a világot és röhög. Tini barátaink meg feszengenek, próbálnak bólogatni a sok emeletes baromságra, arra is, ha az újabb bandákat (20-30 éve létezőket) fikázzák és csak remélik, hogy nem dől rájuk az ingatag "hős" sem nem rókázik a lábukra. Szóval ez a tipusú megmondóember jobb, ha P.Mobilra, Kárpátiára jár, de még a Kreatorra sem kéne neki, mert sem a thrash metál velejét, pl. azt, hogy nagy ívben kerüljük a nacionalizmust és a rasszizmist, rohadtul nem érti meg. Számára még mindig 1988 van és a "tudjukkik" bolsevik rendszerét kell lebontani. Ezek nem fogják megérteni, miről énekel a Metallica, az Anthrax vagy a Megadeth (utóbbi kettőben is akad "tudjukmilyen" származású zenész, sőt frontember...). Itt véget ér a magyar valóság, maradnak a primitív kérdések és a rájuk várt egyszerű válaszok, amik kizárólag elfogadhatóak és más válasz, összetettebb nincs és nem is érdekel senkit Nem baj, én a fiatalokkal tartok, akiknek a zene másról, többről szól. Akik értik is esetleg az angol meg német dalszövegeket vagy legalább veszik a fáradtságot és utána néznek, mit énekelnek a tömeggel.

Jó kis napunk volt. Délután a városban gyerkőcömmel láttunk mindenfélét. Fiú ruhás lányokat, parókás idős fickókat, harisnyás srácokat, egyiküknek rózsaszín kereszt is volt a hátán! Másik srác harisnyája flitteresen csillogott, ledér ruhás csajok rázták a feneküket ritmusra... Mielőtt rám hívod a gyámhivatalt, szólok, hogy ez nem a pride volt, hanem a Fővárosi Nagycirkusz előadása. Ha egyszer a gyermek kitűnő lett és jegyet nyert, akkor nem hagyjuk ki. Jó....az időzítést elszúrtam, nem néztem meg, előre, hogy ma lesz a pride, jegyet áttetetni másik napra meg nem lehetett, hiába próbáltam. Így bár tavely előtt a családdal végigmentünk a Pride-on, ma épp csak beköszöntünk a gyülekezés idejére, utána irány a jó kis előadás. 

Csendben hozzáteszem, soha nem voltam cirkuszban, de mivel végre betiltották szerencsétlen vadon élő állatok kínzását Magyarországon is, így feloldottam a bojkottomat a cirkusz ellen. És a Pride? Nagyon örültem, hogy még többen kimentünk, hogy a gyerekeim értik, hogy igen, ez is teljesen érthető, és elfogadjuk, hogy természetesen vannak emberek, akik nem ugyanúgy éreznek szerelmet. Nem, nem szexualitást kedves Mitanyánk Mozgalom és Orbán Vitya, nem. Arról nem beszél senki a gyermekkel, de az enyéim már természetesen nem lepődnek meg és általában a fiatalok sem. G. (ejtsd géj) Nagy Tomika és a többi uszító majom a Mitanyánkból meg fotózgasson, jelentgessen csak, a parlamentbe jutásra esélyük sincs.

Maradjunk annyiban, hogy megizzadt a német válogatott és a másik kettő is. Nem jött össze, de nem kell szégyenkezniük a srácoknak.

Még valami, mielőtt bárki ezt gondolná. A magyar válogatott eredményeihez Orbán Viktornak éppen annyi köze van, mint nekem vagy neked. (11 kezdőjátékosból ma 3 játszik magyar klubban, a keretnek kevesebb, mint a fele, aki tud, menekül vagy csak levezetni jön haza.)

1. Rossz taktika - igen, Löw csapata tehetetlen, Rossi mester taktikailag szépet húzott.

2. Nagy mellénnyel érkeztek - igen, nagy mellénnyel és épp olyan enerváltak így, mint a franciák ellen. 

Nagyon jó, hogy Löw leköszön éppen, bár nem ilyen búcsúról álmodott, de nem érzem sem rajta, sem a csapatán a motiváltságot. 

Rosszabb hír, hogy a portugál - francia meccs döntetlenre áll. Jelen esetben a franciáknak szurkolok, mert ha nyernek, és mi is, akkor csoportmásodikként jutunk tovább és nem harmadikként. Így az angolok ellen játszanánk és nem a villámgyors belgák ellen, mint 5 éve.

Mivel alapjáraton szeretm, így néha kotyogok róla. A tanáriban is ez a legpuhább téma, amitől végképp nem esünk egymás torkának. Szóval elnézést, tudom, hogy a csapból is...

A magyar válogatott a portugálokkal kezdett. Aki látta 5 éve is a luzitánokat, tudja, hogy nehezen indítanak. Lényegében 3 döntetlennel léptek tovább a csoport 3. helyén, épphogy megelőzve 2 nem továbbjutó csoportharmadikot, szóval a favoritnak kikiáltott gárda izzadt Izland, az akkor nem túl acélos osztrák és magyar válogatott ellen is. Utána ha nem is hengerelve, de végigverték a nagyokat, a horvát, lengyel, welszi és francia válogatottat és na....hát ők lettek az Európa bajnokok. Most ugyanilyen álmosan kezdtek, bár az eredmény becsapós. 

Mi is történt? A meccs utolsó 10 percére a magyar válogatott összeomlott, addig simán tartotta magát, sőt veszélyeztetett is. A vége 0-3, ez van, felébredtek végül, és meglett az előre "kötelező győzelemnek" várt meccs. Ha nincs meg, akkor nyakig ültek volna CR7-ék a kakiban. A németek ugyanis rendesen legázolták őket. A franciák viszont nem voltak elég körültekintőek. Ránéztek az eredményre, látták, hogy 0-3, sablon eredmény gondolták többen. Deschamps eszénél volt, régi róka a szövetségi kapitány és óva intette a csapatát tőlünk. Az más kérdés, hogy ezt a játékosai amolyan kötelező figyelmeztetésnek vették és fél gőzzel mentek ki a pályára. A vége kapkodás, jónéhány francia helyzet, majd Fiola meglepte őket és egy szerencsés egyenlítő góllal mentették a helyzetet. A németek legyőzése után amúgy is érezték, hogy talán pihenhetnek, de nenk meglett a böjtje. Jönnek ugyanis a portugálok, szinte győzelmi kényszerben. 

Nézzük lélektani szempontból, mert a foci ebből érdekes igazán: 

Franciák - 4 pontjuk van. Lényegében továbbjutók, de ha kikapnak és a németek pontot vagy pontokat szereznek, akkor bizony a gallok csoportharmadikként mennek csak tovább, ami jó eséllyel azt jelenti, hogy a bivalyerős hollandokat kapják a 16 között. 

Portugálok - 3 pontjuk van, +1 gólarány, ami elég lehet, mert a finnek és az ukránok is 3-3 ponttal és -1, illetve -2 gólaránnyal zártak. Viszont....ha kikapnak, akkor max 1 góllal tehetik, így is csoportharmadikok lesznek, számíthanak a kőkemény (elvileg holland) ellenfélre. Ha meg 2 vagy több góllal kapnának ki, akkor -1 vagy rosszabb gólaránnyal, akkor az ukránok, de akár a finnek mögé is kerülhetnek. Persze más csoportharmadikokat le lehet még előzni....de ez ma meg holnap kiderül, mármint hogy kiket.

Németek - 3 pontjuk van, +1 a gólarányuk. Ha nyernek, 6 pont és minimum csoport 2. hely. Ha döntetlen, akkor  4 pont, szinte biztos csoportmásodik pozíció. Tehát a németek lehetnek a legnyugodtabbak. Ha kikapnak....Akkor a magyarok megelőzik őket, a franciák már most előttük állnak és csak abban reménykedhetnek, hogy a portugálok nem szereznek pontot a gallok ellen. Tehát a németek tudják, hogy vereség esetén jó eséllyel kiesnek, de csoportharmadikként is rághatják a körmüket. 

Magyarok - Egyszerű, mint az egyszeregy. Ha nyerünk, továbbjutunk, hogy milyen helyen, az a francia-portugál meccstől függ. A döntetlen és a vereség csak a kieséshez elég. 

Ha ezt nézem, a németek egyrészt hihetik azt, hogy jól állnak és a döntetlen is elég nekik. Ha ezt elhiszik (nem fogák), akkor lehet esélyünk. A baj az, hogy ők is látták a magyar-francia meccset és rájöttek, hogy simán rá is fázhatnak, ha lazázni akarnak. A németek nem hülyék. A franciák ellen szenvedtek, de a portugálok ellen már összeszedték magukat és ez ellenünk sem lesz másképp. Reménykedhetünk, de mivel klassziskülönbség van a két válogatott között, így csodára csak akkor számíthatunk, ha az ellenfél 1. rossz taktikával, 2. nagy mellénnyel érkezik. Ennek ellenére már az eddigi eredményeket sem kell szégyelni, főleg egy ilyen halálcsoportban.

Aki ismer, tudja, hogy nem izgatnak az ideológiák és a beskatulyázások. Volt, hogy balos ismerős mondott fasisztának, mert azt mertem mondani, hogy az erdélyi magyar nem "rom...cig..." és elég fura, ha ilyen kijelentés után másnap a rasszizmus ellen szólal fel. Jobboldalinak voltam libsi, mert azt mertem mondani, hogy a származás nem determinál, a homoszexuális emberek pedig egyáltalán nem zavarnak. Liberálisoknak meg voltam balos, mert azt mertem mondani, hogy szükséges szociális háló, hogy a skandináv szocdemek jó fejek és a társadalmi szolidaritásra egy bizonyos szintig igenis szükség van, mert igenis, vannak akik önhibájukon kívül szegényednek el. stb. stb.

Tehát? Azt hiszem a KFT-s Bornai Tibi fogalmazott jól egyszer, az embernek vannak jobb végtagjai, bal végtagjai és középen törzse, vagy hasonlóképp fogalmazott, nem is tudom, nem is számít. Sosem zavart, ha intelligens ismerőseim jobbosnak, balosnak vagy liberálisnak mondták magukat. A magyar történelem szép számmal tud felmutatni derék konzervatívokat, Széchenyit, Klebelsberget, Bethlent például, liberálisokat is, Tisza Kálmánt, Jókait, Wekerlét és balosokat is bizony, Peyert, Kéthlyt vagy Garami Ernőt. Olyanokat, akik bátran nemet mertek mondani a szélsőségekre és akiknek az ország sokat köszönhetett. Ha megnézzük, a sor 1945 táján véget is ért....1989-től hírmondónak maradt még néhány, de inkább nem említem őket, mert túl sok a megosztó még közöttük is. 

Európában is vannak jobboldali pártok, demokratikusak és van bennük közös: eszük ágában sincs vegzálni másokat a származásuk vagy a szexualitásuk miatt. Azt már régóta tudjuk, hogy az elmúlt 10-15 évben a Jobbiknak semmi köze az európaisághoz, hogy lényegében Oroszország és Putyin csapatának kihelyezett bábjai. A Fidesz ezt átlátta és a 2010-es évek közepére szépen irányt váltott, hátat fordítottak az európaiságnak, az európai jobboldal eszméinek és 2011-14 között alig észrevehetően átvették a Jobbik helyét, elszívták többszázezer szavazóját, és az orosz alt-right vonalon átvették a Kreml bábja szerepét a Jobbiktól. Persze Vonáék ezt még nem hagyták annyiban, próbáltká bizonyítani, hogy ők még hangosabban migránsoznak, még keményebben "buziznak", de alulmaradtak. Vona elkezdett cukikampányt csinálni, nem mintha mérsékelt lenne, csak látta, hogy az egyetlen esélye beadni, hogy ők néppártiasodnak. 2018-ban ezt senki nem ette meg, mert Dúróval, Novákkal, Toroczkaival és a többi senkházi nácival nehéz néppártiasodni, ellenzékkel egyeztetni. Amikor szegény Szél Bernadett megpróbálta leültetni egy asztalhoz Kunhalmit és Dúrót, akkor már lehetett tudni, hogy ez 5 percnél tovább nem fog tartani. (Életem egyik vágya lett volna megnézni Dúró és Kunhalmi vigyori fejeit, amint feszengnek egy társaságban...)

A végét tudjuk, a Fidesz maradt rasszista és homofób, a Jobbik pedig próbálja beadni, hogy ők jövőre már az Európai Néppárt tagjai lesznek (hehe a választások után, mi?). A Fidesz nem áll elég jól. Úgy fest, bár elég vacakul, de kezdenek kirajzolódni a jelöltek a választókerületekben és foghúzva bár, de lesz ellenzéki összefogás, ami nem a legszebb, de tény, hogy a Fidesz leváltásával így is 4 évet késtünk... Szóval baj van, már szinte minden fronton látszódik, hogy a Fidesz, ha csak csodát nem tesz, lemaradt és ahogy eddig épp nyert, úgy bukhat, a választókerületek elbukásával. A járvány volt az, ami betett nekik és a dilettáns lépéseik sorozata, amiről mindenki levágta, hogy semmi tervezés, semmi előrelátás nincs mögötte. És a Fidesz érzi a bajt. Mit tesz? Bebetonozza magát bukás esetére. Alapítványokba mentik a lenyúlt, pardon tenderen elnyert pénzeket, a kínai diktatúrát kiszolgáló lépésük a Fudan egyetem mentése szintén idetartozik, de nem, ez még nem elég. Még egy kísérletet tesznek az ellenzéki egység ellen. A pedofília elleni törvényükbe szépen betesznek egy módosítást, amivel megtiltják, hogy 18 éven alattiak bármilyen tudomást szerezzenek arról, hogy vannak homoszexuálisok, echte orosz modell alapján. Mondhatnánk, hogy már mindegy, jövő tavasszal buknak és a törvény mehet is rögtön a lefolyóba ahova való, de ennek a törvénynek célja volt. 

A Jobbik ugyanis okosan átlátta, hogy szavazókat nem az Lmp-től vagy a Momentumtól kéne szereznie, hanem a Fidesztől. Tehát egyedüli pártként tudatták a Fidesz és Jobbik között ingadozókkal, hogy ők a homofóbok ellenzéki alternatívája. Populista lépés, okos, ha nem is szép. Ha nem teszik, a Jobbik 1-2%-nyit zuhan (ez jövőre 100-200 ezer szavazót jelent) és a Fidesz ugyanennyit nyer, vagy ami még rosszabb, a Mihasznák (MHM) kap belőlük. A Fidesz erre számított, tudta, hogy ha a Jobbik nem áll bele a homofób törvénybe, akkor a Fidesz erősödik. Ha támogatja a Jobbik, akkor marad a népszerűségük, elvégre van elég homofób szerény hazánkban, viszont a többi ellenzéki párt Márky-Zay-tól Gyurcsányig szembekerül a Jobbikkal. A Jobbik nyeregben, nélküle még a 18 budapesti választókerületből is csak 16-17 lenne meg, vidéken meg max 2.3 (mint 4 éve). Itt le is állok, hagyom, hogy Jakab beszélje meg a többi ellenzéki vezetővel, hogy ezt akkor mégis hogy akarják, mert ellenzék nélkül elveszítik a választást ők is, ahogy Vonával.

Mit is jelent a törvény? Nem "reklámozhatják" a homoszexualitást...Nem, nem lehet reklámozni, reklám miatt nem lett még senki sem homoszexuális. Ezzel védik a gyerekeket? Nem, 18 év alatt már 25-30 éve is volt gimiben srác, aki vállalta, pedig a 90-es években kapott sok beszólást emiatt szegény, 1 vagy két évvel járt alattunk. Igazából 13-14 évesen már simán tudja egy kamasz, hogy melyik nemhez vonzódik. 12 év felett kötelességünk beszélni a témáról, hogy az osztálytársak is megértsék a helyzetet. Az osztályomba egy fiú és egy lány is tudja és vállalja a másságát. Lenne miről beszélni és lesz is. Ahogy a Covid kapcsán írtam, hogy kell lázadni és kell szembemenni a szemétséggel, az elnyomással, úgy most is ezt mondom. Drága Fidesz...későn ébredtetek rohadékok. Mi tanárok - kivéve néhány pedagógusnak alig nevezhető nyomorult homofóbot - már évek, évtizedek óta vigyázunk arra, hogy a felnövő generáció elfogadó legyen. Nézzétek meg a huszonéveseket, a harmincasokat. Felettetek eljárt az idő. Még kapálóztok 1-2 évet, de minden tanárt, minden civil szervezetet, minden szülőt nem fogtok tudni börtönbe zárni, feljelenteni, még ha a Fudan pincéjébe is akartok zárni minket. Nem fog menni. Ahogy Lengyelország is szakít a 20. századi mocsokkal és szenvedéssel, úgy mi is. Az idő ellenetek dolgozik és remélem, hogy Orbán megéri a bukását, hogy látja, európai ország leszünk végleg és ő, ő nem az lesz, akinek ez köszönhető lehetett volna, hanem az utolsó kerékkötők és árulók egyike. A helye egy történelemkönyv egy oldalán lesz, a magyar történelem szégyenpadja alcím alatt.

Grafitember, azaz Merényi Dani rajzolta meg szépen, hogy milyen is ilyenkor mérsékletre inteni a hazai Karenjeinket. Néhány komplexusos anyu (esetleg apu, mert ne legyünk szexisták) úgy gondolja, hogy kiéli minden régi, fiatal frusztráltságát, amit régen az ajándékozás vagy annak hiánya okozott és meg akarja szórni a tanárokat drágábbnál drágább ajándékokkal. Ezzel nem sokat lehet kezdeni, legfeljebb annyit, hogy az ember ki meri nyitni a száját és ellentmond, remélve, hogy ezért még talán nem koncolják fel...

Akkor hogy is kell állni a kérdéshez? Nézzük hogy nem: az ajándékozás nem kötelező és nem verseny. Nyilván vannak települések és iskolák, ahol hagyománya van és morcosak a tanárok, ha pár apróságot nem visznek haza, de alapvetően ez az egész értelmetlen. Mire is jó az ajándék? Amolyan pedagógiai hálapénz? Amit lassan fel kéne számolni az egészségügyben is? Értem, a tanár nem keres sokat és az átlag polgár nem úgy akar ezen változtatni, hogy kormányt vált...Áh nem. Hogy fizessen több adót az oktatásért? Valljuk be, egy rakás adót fizetünk. Akkor? Évente bedob egy kis pénzt a közösbe és vesznek egy ajándékot a tanerőnek, hogy ne érezze aznap, milyen ótvar is a fizetése. Persze tudom, tudom, nem ez a szándék, de akkor mi? Hála? Mi van akkor, ha a szülő nem hálás? Mert valljuk be, nem mindig lehet az az ember, mert igazi rémtörténetek keringenek tanárokról, akik...és nem folytatom, mert nem akarok bajt. Akkor mi is ez? Hála, vagy kötelesség? Valami béna hagyomány? 

Nézem picit tanári oldalról: nekem sosem hiányzik. Akkor sem, ha nem kapok semmit. Esetleg italt, édességet, virágot, ami amúgy tök jó, mert a gesztus számít és a piától meg a csokitól az endorfin tesz róla, hogy ideiglenesen eléggé a top-on legyek.

Más? Persze, örül az ember mindennek, a sokadik bögrének, könyvnek, tollnak, kis táskának vagy notesznek és elő fordulhat még frappánsabb dolog is, de....de kényelmetlen. Feszengek ilyenkor, hogy "de miért"? Csak végzem a munkámat, kapok fizetést, egy-két jó szó is elég nekem, de hogy ajándék? Várnak esetleg viszonzást? Nem tudok erre mit lépni sohasem. Az ember mosolyog, akár kedveli azt, aki adja, akár nem, az ajándékozó is, akkor is ha utál és szép az élet.

Alapból pedig imádom az ajándékozást, de ünnepekkor. Karácsony, szülinap és néhány ember, aki fontos ad valamit. Mert szeretnek. De munkáért? Nem javaslom, erőltetett és felesleges. Ha meg mégis hálás egy fiatal, a szülei vagy akár az osztályközösség, akkor azt szóban is elég kifejezni. Olykor szívmelengetőbb a legfinomabb édességnél vagy italnál is.

A tanárember próbál néha szórakoztatni. Próbál kultúrát csepegtetni a tinikbe, kicsit a múltból, kicsit a mesékből, különböző népek világát stb. stb.

Tiszta sor, hogy ízlés dolga egy film, rajzfilm, a könyvet nem is mondom, mert szitokszó lassan azt kérni, hogy egy gimnazista olvasson, de okés, nézzünk valamit, ami picit izgi, régen játszódik, képet ad valamiről, amit nem ismernek. 10 éve egy ilyen húzás nagyon jó volt, 7 éve is, emlékszem, hányan voltak oda és vissza. Azután fogyott a dolog, 5 éve még sokan örültek, tájékozódtak, de nehezen ment...kisebbségbe kerültek azok, akik picit nyitottak voltak, akik 1-1 ország kultúrája iránt érdeklődtek, aminek mondjuk a nyelvét tanulták. Még a mese szintjén is. Az utóbbi két évben is hasonló volt a helyzet, majd gondoltam, hogy egy látszólag erősebb, jobban tanuló, "elitebb" csapatnál 2021-ben is próbálkozom...nos el is ment a kedvem picit. Egy középerős-erős gimis csapatnál nulla érdeklődés, nulla tájékozottság, se kép, se hang... Még azzal áltatam/vígasztalom magam, hogy hátha az online filmnézés, a digitális tanulásnak nevezett vacak nyírja ki a dolgot. Még teszek kísérletet, de ilyen pillanatok után érzem, hogy ez nem az én világom, hogy rossz irányba megy minden, ami még évekkel ezelőtt rendben működött. Maradnak a saját gyermekeim itthon, akiknek próbálom nyitogatni a szemeit, hogy ne csak a szar mobilos játékokat gondolják a világnak, vagy a legfontosabbnak a világon. Ahogy a középkorú ember öregedőbe vált, hiába fiatalos gondolkodású, hiába ért szót a fiatalokkal, vannak dolgok, amiket jobb nem látni és nem belegondolni. Öreg fejjel, biztos remete leszek...